FARMON›Blog›Mennyi napelem kell egy öntöző szivattyúhoz?

Mennyi napelem kell egy öntöző szivattyúhoz?

2026. november 3.

Erre a kérdésre a kereskedő általában visszakérdez, hogy mekkora a szivattyú. Pedig a szivattyú teljesítménye alig számít. Ami számít, az a napi energia, a 24 órán át futó alapfogyasztás, és a három borús nap egymás után. Itt végigvezetem a számolást kerek számokkal.

1. lépés: a napi energia, nem a teljesítmény

A szivattyú adattábláján egy wattszám van. Az a csúcs, nem a napi fogyasztás. Ami a napelemet méretezi, az a wattóra: teljesítmény szorozva a napi üzemidővel.

Vegyünk egy példát. Egy 700 wattos búvárszivattyú, ami napi három órát megy:

• 700 W × 3 óra = 2 100 wattóra, tehát 2,1 kWh naponta

Ennyi. Ez az első szám, és innen minden más következik. Ha nem tudod a napi üzemidőt, az a vízigényből jön ki: a szivattyú óránkénti vízhozamát elosztod a napi vízigénnyel.

2. lépés: az alapfogyasztás, amit a legtöbbször kihagynak

A szivattyú sokat eszik, de rövid ideig. A kamera, a mobilnetes router, a switch és a doboz eszközei keveset esznek, viszont éjjel-nappal. Ez a tétel szokott elmaradni a számolásból, és pont ez az, ami éjjel kinyomja az akkut.

• Négy kültéri kamera, egyenként 5 watt: 20 W
• Mobilnetes router, switch, átjáró, gyűjtő: együtt 15-20 W
• Összesen nagyjából 40 W, de ez 24 órán át megy: 40 × 24 = 960 wattóra

Vagyis az alapfogyasztás ebben a példában majdnem a fele annak, amit a szivattyú elvisz. Havi szinten pedig többet eszik, mint a szivattyú, mert az nem megy minden nap.

A napi összeg tehát 2,1 + 1,0, kerekítve 3,1 kWh.

3. lépés: panel, a valós napi hozammal

Magyarországon egy jól állított, tiszta panel nyári csúcson 4-5 kWh-t ad naponta kilowattpeakenként. Szigetüzemben ebből le kell venni a töltésvezérlő és az akku veszteségét, tehát számolj inkább 3,5-4 kWh-val kilowattpeakenként.

• 3,1 kWh ÷ 4 kWh/kWp = 0,8 kWp egy jó nyári napon

Ez a szám azonban csapda. Egy ideális júliusi napra méretezni olyan, mint a legjobb napi teljesítményedből tervezni a szüretet. Ami megállítja a rendszert, az a három borús nap egymás után, amikor a panel a derült nap hozamának 15-25 százalékát adja.

Ezért a gyakorlatban kettővel szorzunk: 1,5-2 kWp. Ennyivel a borús nap is hoz annyit, hogy az alapfogyasztás megálljon a lábán, és nem az akkuból él.

4. lépés: akku, használható kapacitásban

Az akkumulátorra kiírt kapacitás nem az, amit elhasználhatsz. Lítium-vasfoszfát akkunál a nominális nyolcvan százalékával érdemes számolni, ólmosnál ennél jóval kevesebbel, inkább a felével.

Mit kell az akkunak kibírnia? Két éjszakát és egy rossz napot, öntözés nélkül, plusz legyen tartalék:

• Két éjszaka alapfogyasztás: 2 × 0,5 kWh = 1 kWh
• Egy borús nap teljes alapfogyasztása: 1 kWh
• Egy öntözés a rossz nap után: 2,1 kWh
• Összesen 4,1 kWh használható, ami lítiumnál nagyjából 5 kWh nominális

Ha a borús hetet öntözéssel akarod kihúzni, ez a szám gyorsan megduplázódik. A próbatáblánkon ezért van 10,2 kWh akku a 3,2 kWp panel mellett: ott a szüret idején nem engedhetjük meg, hogy két nap kimaradjon.

A négy hiba, ami a legtöbbször belecsúszik

A teljesítményből méretezni, nem a napi energiából

„700 wattos a szivattyú, akkor kell 700 wattos panel.” Ez vagy sokkal több, vagy sokkal kevesebb a kelleténél, attól függően, mennyit megy a szivattyú. A napi wattóra az egyetlen szám, amiből indulni lehet.

Az alapfogyasztás kihagyása

A kamera és a router nem tűnik komoly fogyasztónak, mert egyszerre alig vesz fel valamit. Havi szinten viszont a példánkban 30 kWh, ami több, mint amit a szivattyú elvisz. Ez a tétel az, ami hajnali négykor kinyomja az akkut.

Az indítási csúcs figyelmen kívül hagyása

A napi energia lehet kicsi, az indítási áram mégis nagy. Egy szivattyú induláskor a nominális többszörösét kéri egy pillanatra. Az akkunak és az inverternek ezt ki kell adnia, különben a rendszer minden indításnál lekapcsol, hiába van tele az akku.

Az ideális napra tervezni

A derült júliusi nap a könnyű eset. A rendszert a három borús napra kell méretezni, mert az dönti el, kimarad-e egy öntözés a szüret előtt. Ez az a pont, ahol a legtöbb szigetüzemű rendszer szűkre sikerül.

Miért érdemes mérni is, nem csak számolni

A fenti számok becslések, és a becslés a második héten derül ki. A töltésvezérlő adja a tényleges termelést és az akku töltöttségét, Modbus protokollon. Ha ez bekerül egy felületre, akkor nem kell a hasadra csapni: látszik a 24 órás görbén, hogy hol van a szűk keresztmetszet.

Mi ezt a FARMON-ban csináljuk meg, és ugyanott mutatjuk a szivattyú üzemóráit meg a hibakódjait. Nem azért, mert a számolás rossz, hanem mert az első szezon mindig másképp alakul, mint a táblázat.